Érted, hogyan működnek a kondenzátorok?

A plug-in elektrolitkondenzátorok mindkét végén poláris lemezekből és a középső szigetelő dielektrikumból (beleértve a levegőt) állnak. Az energiát követően a lemezeket feszültség (potenciális különbség) képzésére töltik fel, de a középpontban lévő szigetelő anyag miatt az egész kondenzátor nem vezetőképes. Egy ilyen helyzet azonban olyan állapotban van, hogy a kondenzátor kritikus feszültségét (bontási feszültségét) nem haladják meg. Tudjuk, hogy bármely anyag viszonylag szigetelő. Ha az anyag mindkét végén a feszültség egy bizonyos szintre növekszik, az anyag villamos energiát viselhet. Ezt a feszültséget a bontási feszültségnek hívjuk. A plug-in elektrolitkondenzátorok sem kivétel. A kondenzátor lebontása után ez nem szigetelő.

A középiskolai szakaszban azonban egy ilyen feszültség nem látható az áramkörben, tehát mindegyik a bontási feszültség alatt működik, és szigetelőnek tekinthető. Ugyanakkor egy AC áramkörben, mert az áram iránya az idő bizonyos függvényével változik. A kondenzátor töltésének és kiürítésének folyamata van ideje. Ebben az időben változó elektromos mező alakul ki a lemezek között, és ez az elektromos mező az idővel való váltás függvénye is. A gyakorlatban az áram áramlik a plug-in elektrolit kondenzátorok között egy mező útján.